2012 Február
12-én
kerül
megrendezésre a II.-ik lékészőverseny
a
KELETI-tavon a RIKA S.H.E.és az ANTALFISH
horgászbolt
szervezésében.Benevezési dij 30 lej ,
melyet a
hejszinen vagy az
ANTALFISH horgászboltban lehet kifizetni, de az
iratkozás
február 10-ig
kötelező.
Idegenből érkező horgászok a verseny
napján
9:30h-tól 10:00h-ig
fizethetik ki a beiratkozási összeget,viszont
részvételi szándékukat
kérjük előre jelezzék a
fórumon. A verseny
10:00 h-tól 14:00 h-oráig
tart,a végén minden halat
megmérünk.A
versenyen két bottal lehet
horgászni , bármijen stilusban,betartva a
biztonságos távolságot (10m)
egymás közt.A verseny végén a
horgászokat megkináljuk egy meleg
étellel a
FÉNYES
vendélőben,ugyanitt lessz dijazva az első három
helyezett,valamint a
legnagyobb hal . Görbüljön a bot!!!
antalfish horgászbolt
- februári
akció
-
HORGÁSZBOT(3m),ORSÓ,ZSINÓR,USZÓ,HOROG,ETETŐANYAG
EZT NE HAGYD KI !
NAPONTA 9-18 ÓRÁIG
HORGÁSZ ENGEDÉLY
KIVÁLTÁSA A 2012-ES ÉVRE
-
RIKA SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET
-
A
horgász engedély
kiváltásához,megújitásához
a
következö iratok
szükségesek:
személyazonossági
fénymásolat,
nyugdijasoknak a nyugdijszelvény és a
személyazonossági
fénymásolat,
tanulóknak, diákoknak pedig iskolai
igazolás
és személyazonossági
fénymásolat,
illetve keresztlevél
fénymásolat.Érdeklödni a COLA
bárban,valamint az ANTALFISH
horgászüzletben lehet .
Aki januárban váltja ki a
horgászengedélyét az a
következő
árakat kell fizesse:
FIGYELEM ! ezek az összegek tartalmazzák
a
kártya értékét amit az
ANPA-tól
kapunk (Horgászügynökség) -azaz
30
lej/kártya a felnőtteknél,és 10
lej/kártya
a gyerekeknél.
A RIKA sporthorgász egyesület által
kibocsájtott horgász engedély
feljogositja a
horgászt Kovászna megye
területén
bármilyen szabad vizen való
horgászatra,kivéve persze a
fizetéses,magánkézben
lévő,vagy
bérelt vizeket.Hegyi vizre való
engedély
kiváltása esetén az alapár
50
százalékát kell
ráfizetni,ami feljogositja
a horgászt a Vargyas vizén való
horgászatra,a természetvédelmi
terület
határáig.Más egyesületek
által kiadott
engedélyekkel csak a kiszabott összeg
kifizetése után ( taxa acces la resurse ) szabad
horgászni,ellenkező esetben a horgász
birságolható,kitiltható.A jelenleg
hatályban lévő territoriális
horgásztatási törvények
értelmében,más
megyéből,egyesületektől
érkező horgászok kötelesek előre
érdeklődni a
horgászati
feltételekről,árakról a
két horgászegyesület ( RIKA - A.J.V.P.S
)
illetékeseinél.Ugyanigy az erdővidéki
horgászok is kötelesek
érdeklődni,kifizetni a
más egyesületek által
adminisztrált vizeken
az általuk megállapitott összeget.
Ami változik a mult évhez
képest,a
Pompaházi 2 ( SZAROS ) holtárok 2012
január
1-től fizetéses,napijegyes lett,ezen a tavon INGYEN csak a
RIKA
tagok horgászhatnak,más horgászok
kötelesek
napijegyet váltani.
Elkezdődtek az ellenőrzések a vizeken!
Figyelem!!!
A kellemetlenségek
elkerülése érdekében
megkérjük a
tagjainkat,hogy csak azok horgásszanak akik
kiváltották a 2012-es
horgászengedélyt,mivel ebben az évben
is sok
ellenőrzésre lehet számitani.Már
megezdődtek az
elenőrzések a rendőrség és a
csendőrség
közremüködésével.A
birságok
nagyok,a minimális büntetés 300
lej,tehát 3
évi engedély ára,igy nem
éri meg
kockáztatni,jobb nyugodtan horgászni.
CSODÁLATOS
VIZIVILÁG
Természetjáró
túráink és
horgászataink során akaratlanul is szemtanui
vagyunk a
minket körülvevő vizivilág
szépségének,rejtelmeinek.Viszont a
horgászatra koncentrálva,kapásra
várva,nem
mindég figyeljük meg a
körülöttünk
zajló eseményeket.A vizivilág
cimü
róvatunk szeretné feleleveniteni,bemutatni azokat
a
madarakat,állatokat,hüllőket és
rovarokat,melyek
körülvesznek minket,részesei a
horgászatainknak,kellemes (vagy kellemetlen) pillanatokat
okozva
nekünk
jelenlétükkel,szinesebbé,emlékezetesebbé
téve ezáltal a
horgászkalandjainkat.Bekezdésképpen
egy
madár kerül bemutatásra,melyel
már biztosan
találkozott mindenki a vizek melett,kapásra
várva.
A
madarak ékszere - A
jégmadár
Ez a 16 cm
hosszúságú madár
egyike a
legszínpompásabbaknak, nem hiába
emlegetik a
madarak ékszereként.Könnyű felismerni,
és aki
egyszer látta, biztos élesen az
emlékezetébe vésődött.A
jégmadárról gyakran az a
kép jut
eszünkbe, amint ragyogó kékes
testével
belevágódik egy patak vizébe, majd
rövidesen
felbukkan és magasba röppen, csőrében
egy hallal. A
maximális merülési
mélységük 1 m
is lehet! Ez igazán nagy, szinte hihetetlen
teljesítmény egy ilyen kis madár
részéről.
Akár
vékony jégen
keresztül is lebukik, hogy
táplálékhoz
jusson. Nem csoda, hiszen testsúlya 50-60%-nak megfelelő
táplálékot is el kell fogyasszon
naponta, ami
körülbelül 38 sikeres
alábukással
érhető el. A lebukás a vadászati
technika
90%-át teszi ki.Ám a jégmadaraknak
csupán
egyharmada él vízközelben,
számos faja
él trópusi esőerdőkben, korallszigeteken, sőt
még
sivatagokban is.Azok a fajok, melyek hallal
táplálkoznak,
mesterei a halfogásnak. A jégmadár
türelmesen
fürkészi a vizet egy faágról,
és ha
megpillant egy halat, még mindig vár: figyelembe
veszi a
fénytörést, mivel emiatt a hal
máshol
látszik, mint ahol valójában van. Majd
beleveti
magát a vízbe, mint egy szigony,
szárnyait
behúzva csapódik sebesen a víz
alá
és már viszi is
zsákmányát.
A
jégmadarak
párválasztási
ceremóniája nagyon
szórakoztató: néhány faj a
levegőben
kergetőzve választ párt magának, majd
a hím
fészekrakási tudományával
kápráztatja el a nőstényt.
Néha
etetés is hozzátartozik ehhez a
ceremóniához: a hím egy falat
ízletes
ételt kínál
párjának, hogy
bebizonyítsa
rátermettségét.A
jégmadarak nem olyan fészket
építenek, mint
a többi madár. Néhány faj
alagutat váj
egy árok vagy folyó falába,
és ennek
végében készít
fészket. Mások
faodúba vagy éppen nyulak vackába,
termeszvárakba költöznek be.A
fiókák
gondozása nem könnyű feladat, ám a
hím is
kiveszi részét belőle,
néhány fajnál
pedig megfigyelték, hogy azok a madarak is
besegítenek,
akik éppen nem költenek. Ezek segítenek
melegen
tartani a tojásokat, később pedig gondot viselnek
az
apróságokról.
Bár a
jégmadaraknak kevés
természetes ellenségük van, a
számuk
csökken a folyók és vizek
szennyezése
és az erdőirtás miatt.
Körülbelül 25
jégmadárfaj került fel a
veszélyeztetett
fajok listájára,
mérsékelten és
súlyosan veszélyeztetett
kategóriákban.Romániában
védett faj,
és a Natura 2000 listán is
szerepel.Élőhelyének
védelmét
bíztosíva, a fajt is védeni tudjuk.
Ezt
írja elő az 57-es Sürgősségi Rendelet
(Ord. de Urg.
57/2007), melynek 3. mellékletében szerepel. A
Berni
egyezményben (Bern Convention), melyhez Románia
az
1993-ban csatlakozott (Legea 13/1993), a II.
mellékletében szerepel, ahol a
szigórúan
védett fajok vannak. A vadászati
törvények
értelmében illegális
vadászata,
pusztítása és
élőhelyének
rongálásal büntetendő (Legea
103/1996).
A rekorder
jégmadár
Egy
Lengyelországban gyűrűzött jégmadarat az
Egyesült Királyságban
fogtak be. A madár több mint 1000
kilométert tett
meg vándorlása
során.Az angol National Trust szerint ez a
példány
valószínűleg a
szokatlanul hideg idő miatt vándorolt ilyen
messzire.mélységük 1 m is lehet! Ez
igazán
nagy,
szinte hihetetlen teljesítmény egy ilyen kis
madár
részéről.
Az eddigi
vándorlási rekordot tartó
jégmadár 970 kilométert
vándorolt a
kontinens és Nagy-Britannia között. A
Suffolk
grófságban lévő Orford Ness
rezervátumban
befogott madár legalább 1000
kilométert tett meg
gyűrűzési helyétől. Pontosabb adatot akkor fognak
tudni
közölni, ha a természetvédelmi
alapítvány kideríti,
Lengyelország melyik
vidékén gyűrűzték meg a
madarat.Nagy-Britanniában eddig főként
Németországban és
Spanyolországban
gyűrűzött jégmadarakat fogtak be. Ezek
jóval kisebb
távolságot tettek meg. Duncan Kent, a National
Trust
orford nessi igazgatója elmondta, hogy a madaraknak csak
nagyon
kis hányadát gyűrűzik meg, de hosszú
távon
így is rendkívül sok fontos
információhoz jutnak a szárnyasok
viselkedésével
kapcsolatban.
Forrás : bbc
események,érdekességek
A vándormadarak
navigációjának
titka
Hogyan képesek a
költöző madarak minden
évben, több ezer kilométert
megtéve,
visszatérni ugyanarra a helyre? Egy új
kutatás
szerint napról-napra
felülvizsgálják belső
iránytűjüket.
Korábbi laboratóriumi
kísérletek
már bebizonyították, hogy a madarak a
tájékozódásuk
során figyelembe
veszik a Nap helyzetét, a csillagok
állását
valamint a Föld mágneses mezejét is. A
madarak
mellett óriási pontossággal
tájékozódnak a méhek,
lazacok és
más vándorhalak, a monarch lepkék vagy
a tengeri
teknősök is.Rejtély azonban még
így is bőven
maradt. A Napot figyelő állatok hogyan
tájékozódnak éjszaka?
Egy-egy új
csillagkép feltűnése miért nem zavarja
össze
őket? A mágneses Északi-sark
körülbelül
1.100 kilométerre található az
Északi
Sarktól, helyzete évről évre
változik, ez
miért nem zavarja össze az
állatot?Bár a
Föld mágneses mezejében ciklikus
változás figyelhető meg, a madarak még
sem
vétik el az irányt, de miért nem?
Ugyancsak
rejtély, hogy az Egyenlítőn
tartózkodó
madarak honnak tudják, hogy merre van észak
és
merre dél?Amerikai tudósok a
vándormadarak
tájékozásának pontosabb
megértése végett több
száz
kilométeren keresztül követtek
autóval
és jeladók
segítségével egy csoport
szürkearcú
fülemülerigót.A madarakat
észak felé tartó
vándorlásuk
során először befogták,
felszerelték a
jeladókkal, majd mielőtt alkonyatkor (rendszerint ekkor
kerekednek fel) útjukra bocsátották
őket, kelet
felé mutató mesterséges
mágneses mező
hatásának tették ki őket.A
várakozásoknak megfelelően a madarak
összezavarodtak: nyugat felé vették
útjukat.
A következő este azonban a kutatók
meglepetésére korrigálták a
hibát,
és újra észak felé
indultak. A madarak
tehát minden este, a Nap állása
alapján,
újra kalibrálják belső
iránytűjüket.William Cochran, az amerikai Illinois
Natural
History Survey kutatója valamint német
ornitológus
kollégái közös
kísérletéről a Science magazin
számolt
be.
Napenergiával
működő lódarazsak
A kutatók
felfedezték, hogy a keleti
lódarázs különleges
módon
használja fel a napenergiát.A nagytestű
darázsfaj
potrohában lévő sajátos szerkezet
felfogja a
napsugarakat, és különleges
festékanyaga
átalakítja a napsugarak
energiáját.A
felfedezés magyarázatot adhat arra, hogy e
darazsak
testén miért fut körbe egy nagy
sárga
sáv, és miért lesznek egyre
aktívabbak,
ahogy egyre nagyobb a forróság. A rovarok
anyagcseréjéről szerzett ismereteink is
megváltozhatnak ennek nyomán.
Izraelben és Nagy-Britanniában
dolgozó
kutatók a Naturwissenschaften című
folyóiratban
tették közzé
felfedezésüket, a Tel-Avivi
Egyetem munkatársa, dr. Marian Plotkin
vezetésével.
A darazsak általában reggel a
legmozgékonyabbak. Ilyenkor kétszer olyan
aktívak,
mint a nap bármely más
időpontjában. A
Közel-Kelettől Indiáig honos keleti
lódarázs
(Vespa orientalis) aktivitása azonban
déltájban a
legmagasabb.A keleti lódarázs dolgozói
a föld
alatt ásnak helyet a fészküknek. A
kutatók
már régen megfigyelték, hogy a
darazsak a
napsugárzás
intenzitásától
függően ásnak többet vagy kevesebbet. Azt
viszont nem
tudták, hogy miért viselkednek
így.Már a
néhai Jacob S. Ishay biológus felvetette, hogy
ezek a
rovarok valahogyan képesek hasznosítani a
napsugárzást. Dr. Plotkin és
munkatársai
most tesztelték ezt az elképzelést
– az
eredmény figyelemre
méltó.Atomerő-mikroszkóp
segítségével
megvizsgálták a
lódarázs kutikulájának
– a rovar
külső vázának –
finomszerkezetét. A
kutikula barna színű részei
barázdákból állnak, amelyek
mélysége csupán 160
nanométer. A
sárga részek szerkezete azonban
eltérő. Itt
ovális kiemelkedések
találhatók, amelyek
mindegyikén tűszúrásnyi
mélyedés
látható. A kiemelkedések 50 nm
magasak, és
egymással összekapcsolódnak. E
struktúrák lényegében
megakadályozzák, hogy a fény
visszaverődjön a
lódarázs testéről, és
lehetővé
teszik, hogy energiája hasznosuljon.A rovartest barna
részei gátolják a
visszaverődést. A
beérkező napfényt több
sugárra
bontják, amelyek különböző
irányokban
haladnak tovább.A kutikulának van egy
második,
vékony lapokból álló
része is. Az
egymás fölé helyeződő lapok
vastagsága
felülről lefelé csökken. A
rétegeket
kitinpálcák alkotják, amelyeket
fehérjemátrix vesz körül. Ez a
bonyolult
struktúra tovább fokozza a
fényelnyelést a
kutikulán belül, így a fény a
különböző rétegek
között verődik
vissza.A lódarazsak képessége a
napenergia
felhasználására azonban ezzel
még nem
ér véget. A kutikulában olyan
festékanyag
található, amely elnyeli a napsugarak
energiáját. „A
lódarázs
uralkodó barna színe a melaninnak
köszönhető. A
xanthopterin nevű festék viszont a fejen és a
potrohon
lévő sávokban található; ez
adja a keleti
lódarázsra jellemző
élénksárga
színt. A xanthopterin fényelnyelő molekula, amely
a
fényt elektromos energiává
alakítja” – mondja Plotkin.
Ez hát a magyarázata annak, hogy a
lódarazsak miért akkor a
legaktívabbak, amikor a
fény intenzitása a legnagyobb.
„Feltételezzük, hogy az energia egy
része
fotobiokémiai folyamat során átalakul,
ami
hasznosnak bizonyul a lódarazsak energiaigényes
ásásakor” – mondta dr.
Plotkin.
Forrás: BBC Earth News
Megfejtették
a
békákat tizedelő gomba
ölőmechanizmusát
Ausztrál kutatók
megfejtették, hogyan öl a chytridiomycosis nevű
gombabetegség, amely világszerte tizedeli a
kétéltűek állományait,
és
néhány év alatt több faj
kihalását is okozta.
Fény derült a békagyilkos gomba
titkára:
úgy tűnik, a kórokozó a kationok
egyensúlyát zavarja meg, amely
végül
szívleálláshoz vezet.A
kétéltűek
bőre különböző szerepeket tölt be
az állatok
életében. A fajok legtöbbje ezen
keresztül
lélegzik, s a bőrlégzésnek
még nagyobb a
szerepe mint a kétéltűek kezdetleges
tüdejének. A bőr a légzésen
kívül
fémionokat – például
nátriumot vagy
káliumot – is képes felvenni
környezetéből vagy leadni.
Az elsősorban ausztrál kutatókból
álló csapat bőrmintákat vett
egészséges és fertőzött
ausztrál
levelibékáktól, és
rájöttek,
hogy az elektrolitok sokkal kevésbé jutottak
át a
bőrön, ha azon megtelepedett a gomba. A fertőzött
békák vére és vizelete
pedig sokkal
kevesebb kationt: nátriumot és feleannyi
káliumot
tartalmazott, mint egészséges
társaiké.
Más állatokról,
például az emberről
is ismert, hogy ez a zavar
szívleálláshoz
vezethet.A kutatók EKG-t is
készítettek a
békák szívéről a
halálukat megelőző
órákban, amelyek kimutatták, hogy a
leállást megelőzően ritmuszavar lépett
fel.
„A kationok egyensúlyát
helyreállító gyógyszerek
adagolásával az állatok pár
órára vagy napra jobban lettek, de
végül mind
elpusztultak” – olvasható a
kutatók
megállapítása a tekintélyes
Science
című folyóiratban. A következő
lépés
az lesz, hogy hasonló vizsgálatokat
végezzenek
más fajokon is – nyilatkozta a BBC-nek Jamie
Voyles, az
ausztrál James Cook Egyetem munkatársa, a
kutatás
vezetője. Egy másik fontos feladat lesz
megvizsgálni,
hogyan gátolja a chytrid gomba (Batrachochytrium
dendrobatidis)
az elektrolitok cseréjét.
„Lehetséges, hogy a gomba egy toxint
választ ki,
vagy a sejteket roncsolja” – vélekedett
Matthew
Fisher, az Imperial College London munkatársa.
Mindenképp
fontos, hogy ez kiderüljön, hiszen a mostani
kutatás
eredménye még nem oldja meg a
problémát
– azt nem árulja el, hogyan lehetne
útját
állni a pusztító kórnak,
és
megmenteni a vadon élő békákat. A
fogságban
élő kétéltűeket
könnyedén lehet
gyógyítani gombaölő szerek
segítségével, de a
természetben ez
még megoldásra vár. Számos
kutatócsapat próbálja
felderíteni a
békák bőrén természetesen
előforduló
baktériumokban rejlő lehetőségeket. Amennyiben
sikerül megérteni, hogyan zavarja meg az
elektrolitok
egyensúlyát a gomba, a
békákat
segítő baktériumokat is könnyebben
lehetne
azonosítani, és végül
gátat vetni a
pusztító kórnak