erdovidekihorgasz

A vizek part menti sávjának növényei,élővilága

A vízpartok gyakori fái: fűzfa, nyárfa.A fűzfák a folyópartok, árterek, tópartok jellegzetes növénye. Kedvelik a sok fényt. A fűzek legtöbbször fák, de cserjék is vannak közöttük.
A fűzfa törzse és ága hajlékony, fája puha. Kérge erősen repedezett. A fűzfák levelei világoszöldek, lándzsa alakúak. Kora tavasszal két féle barkavirágzatuk fejlődik.
Az ártéri erdőkben élő fűzfák gyökérzete megakadályozza a part pusztulását. Patakok mentén gyakori az éger, a hűvösebb éghajlaton, a nedves területeken a nyírfa alkot erdőt.
A nyílt víztükör előtti vízpartokat kiterjedt nádasok övezik. Ahogy távolodunk a vízparttól egyre kevesebb növényt figyelhetünk meg.A nádasokat követik a víz felszínén úszó vagy a vízben lebegő hínárnövények.A nádas köti össze a sekély vízparti területet a mélyebb vízmederrel. A nád sekély vizekben él, évelő növény.A nád nemcsak vízi madarak fészkelő és búvóhelye, hanem mérsékeli a víz hullámzását és a vízszűrésében is szerepe van.A vizek partja mentén kevés felvehető tápanyagtartalom (ásványi só) mellett általában a nád, sok felvehető tápanyagtartalom mellett pedig a gyékény alkot nagy állományokat. A nád évelő pázsitfű. Tavasszal az iszapban áttelelő gyöktörzséből kihajt, tehát évelő növény. A legtöbb tulajdonsága - pl. bojtos gyökérrendszer, üreges, csomókkal tarkított szalmaszár, mellékeres, szárölelő levél, bugavirágzat - megegyezik a már korábban ismertetett réti csenkeszével és réti perjéével. A sok hasonló tulajdonság ezen növények rokonságát bizonyítja. A nád terméseit a hozzájuk kapcsolódó tengelyen lévő szőrök segítségével a szél terjeszti. A part menti nádasokat felváltja a víz felszínén úszó vagy a vízben lebegő szabad szemmel is jól látható növények, amelyeket gyűjtőnéven hínárnövényeknek nevezünk. A békalencse lebeg a vízen, kis gyökér szála ereszkedik a vízbe.A vízhez kötődik a szúnyogok élete. Petéiket a vízbe rakják, a kikelő lárvák, a bábok is a vízben élnek. Csak a kifejlett rovar hagyja el a vizet.Ezek a rovarok a horgász legnagyobb ellenségei,mikor lágyan suttognak a fülünkbe,rendesen ki tudnak késziteni,önkéntes véradók leszünk.A rovarvilág repülőmesterei a szitakötők. A nőstények vízi növényekre tapasztják petéiket. A lárvák vízben fejlődnek ki, falánk ragadozók. Táplálékuk: vízibolha, ebihal, halivadék.Alkonyattájt a vízpartok sajátos hangulatát a békakoncert adja. A békák kétéltűek, mert életük első szakasza elválaszthatatlan a víztől, kifejlett korukban szárazföldön élnek. Petével szaporodik. Lárvái kopoltyúval, a kifejlett állat tüdővel lélegzik. Fejlődésük átalakulás. A békák falánk ragadozók, főleg repülő rovarokkal táplálkoznak.A nádassal szegélyezett tavak, folyók, holtágak, patakok érdekes madárvilágnak adnak otthont. Az iszapban túrkáló madarakat hosszú csőr jellemzi. A sekély vízben hosszú lábú, hosszú nyakú és csőrű madarak tanyáznak. A gólyák gázló madarak, lábaik: gázlólábak.Az úszó madarak birodalma a mélyebb vízben van. Ujjaik között úszóhártyák feszülnek.

Vizeink jelentősége, védelme, haszna

A víz az élő szervezetek számára nélkülözhetetlen. A vizek védelme érdekében, legfontosabb a meglévő vizek fennmaradását élővilágát megőrizni, védeni. A vizek további szennyeződése a vizek tisztításával előzhető meg.Az élőlények alkalmazkodása tette lehetővé, hogy a vizek, vízpartok élővilága sokféle és változatos legyen.A vízben a függőleges irányú tagolódást a fény mennyisége határozza meg. Vízszintes irányban a szárazföldtől a nyílt vízfelület felé a növények vízigényük alapján találják meg helyüket. (vízparti fák, sás, nád, gyékény, tavirózsa, hínáros békalencse…) A vízparti és vízi növények táplálékot, búvóhelyet, szaporodáshoz, peterakáshoz alkalmas védett helyet biztosítanak az állatok számára.A táplálékláncban minden élőlény fontos szerepet tölt be. A lárvákat eszik a halak, vízimadarak, a rovarokat a ragadozó halak, békák. Ezeket tizedeli a gólya és néhány ragadozó madár.

Virágos növények a vizben és a vizparton

Virágos növények: mocsári gólyahír, vízimenta, közönséges rence, zergeboglár.
A zergeboglár élőhelye láprétek. Védett növény.
Ligetek nádasok ősszel is virító növénye a felfutó sövényszulák. Szára nádra, fűzfára csavarodik, virágai fehérek, vagy rózsaszínűek. A virág a magvas növény szaporító szerve. A növény szaporító szervéből a virág termőjéből a megporzás után alakul ki a termés.
A rovarok a virágokra szállnak, hogy táplálkozzanak. Nem minden virágot rovar poroz be, a virágport szállítja a szél, a víz és az állatok.

VIZEINK ÉS VÍZPARTJAINK ÉLÕVILÁGA

A vizek világában éppúgy növények és állatok élnek együtt, mint az erdõkben és a réteken. A vízben azonban másképpen kell mozogni, táplálkozni, lélegezni, egyszóval élni, mint a földön vagy a levegõben. Érthetõ, hogy a vízi élõlények teste és életmódja különbözik a szárazföldiekétõl.
A moszatok a víz napsütötte rétegében lebegve élnek. Legtöbbjük egysejtû, mint amilyen a zöld szemes-ostoros. A fonalas zöldmoszat sejtjei fonalszerûen egymáshoz kapcsolódnak, testük több sejtbõl áll. A gombákhoz hasonlóan a moszatoknak sincs gyökerük, száruk, levelük, virágjuk, tehát telepes növények.
A vizekben virágos növények is élnek. Az állóvizek felületét gyakran ellepi az egyik legkisebb virágos növény, a békalencse. A hínáros békaszõlõ többnyire állóvizeink iszapos talajában gyökerezik. Olykor lassan folyó vizekben is feltûnik.
A vízpartok nagy részét nádasok borítják. A nádasok tövében él a hosszú, keskeny levelû gyékény, a vizek partszegélyén pedig a nedvességkedvelõ fûzfa.
Az állatok között is vannak olyanok, amelyeknek az élete vízhez kötött. Ilyenek például a papucsállatka, az orvosi pióca, a folyami rák, a tavi kagyló, a ponty, a dévérkeszeg és a lesõharcsa.
A szitakötõ és a kecskebéka élete szaporodásuk miatt elválaszthatatlan a víztõl, mivel lárváik vízi állatok. A vízi sikló, a tõkés réce és a barna rétihéja szárazföldi állatok táplálékukat azonban a vizekben és a vizek partján szerzik meg.
A táplálkozásnak a vízi és vízparti élõlények között is bonyolult láncolat jön létre. E láncolat legelsõ tagjai a moszatok és más vízi növények. A vizek és vízpartok állatai közül sok nem növényevõ, hanem állatokból vagy állati részekbõl él. Tanultunk vért szívó állatokról, és olyanokról is, amelyek növényi és állati eredetû táplálékot egyaránt fogyasztanak. A vízpartok és nedves rétek állatai kölcsönösen átlátogatnak egymás területére, miközben táplálékukat keresik. A két terület táplálékláncai összekapcsolódnak, táplálék hálózatokat alkotnak.

NÖVÉNYEK

FÁK

BÉKA- HÜLLŐ

EMLŐSÖK-MADARAK

Rovarok-Kagylók-Rákok

Tavikagyló